Egy képviselő munkájának minőségét két szempont szerint lehet értékelni:

1. Szakmailag mennyire megfelelő egy adott kérdéskörben meghozott döntés

2. A döntésének milyen a morális és etikai minősége. A demokrácia nyelvére lefordítva ez annyit jelent, hogy mennyire juttatja érvényre a döntéshozó a köz érdekét az adott döntésben. Ha a közérdek és az egyéb érdekek – egyéni érdekek, pártérdekek, lobbi – nincsenek ellentétben egymással, akkor a döntés könnyű, viszont ha ez nem így van, akkor a döntéshozó felelőssége, hogy mire alapozza a döntését. 

Elviekben az lenne az üdvözlendő, ha a szakmaiság a közérdek szolgálatával párosulna. Az, hogy a képviselő mennyire tartja szem előtt a közérdeket, kevésbé ismerhető meg konkrét adatok alapján. Mondok egy példát: az idén bevezetett trafiktörvény címe eredetileg így hangzott: „a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről” szóló törvény. Ez, mármint a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása egy közérdek. A törvényjavaslatban szereplő módszeren persze lehet vitatkozni: de maga a cél – az én szubjektív véleményem szerint – biztosan közérdek. A törvény megszavazásával akár ezt a közérdeket is támogathatta volna az országgyűlés, azonban – mint utólag kiderült és szintén az én szubjektív véleményem szerint – ez közel sem így történt. A közérdek álcája mögé bújtatott önérdek és pártérdek érvényesítés tankönyvpéldájának lehettünk szemtanúi. Ennek megalapozására persze nincsenek konkrét, mennyiségi adataink, csak minőségében tudjuk értékelni a kérdést. 

Nem ez a helyzet azonban a szakmaisággal. Arra, hogy valaki valamihez milyen mélységben ért, közeli becslést tehetünk az elvégzett iskolái és szakmai tapasztalatai segítségével.

Pár dolgot azért muszáj leszögeznünk, még az elején:

- nem az a cél, hogy egy képviselő munkáját kizárólagosan az iskolai végzettsége és tapasztalata alapján ítéljük meg, hiszen egyrészt ahogy már említettem, nem kevés etikai oldala is van a kérdésnek, másrészt pedig egyáltalán nem garancia a megfelelő képesítés és tapasztalat arra, hogy a képviselő ezt a tudást megfelelően tudja használni

- még a szaktudást igénylő területek esetében is fogunk látni arra példát, hogy egy közvetlenül a szakterülethez kapcsolódó képesítés vagy tapasztalat nélkül, de alázattal, odaadással, sikeresen tudta elvégezni egy képviselő a munkáját

Az azonban bizonyos, hogy vannak olyan területek, melyekhez a legtöbb esetben elengedhetetlen a szaktudás. Ilyen többek között az energiapolitika, a klímapolitika, de akár bonyolultabb közgazdasági összefüggésekhez sem árt egy közgazdasági diploma.

Ha a célunk az, hogy Magyarország valóban jobban teljesítsen, akkor ennek legalábbis biztosan nem csökkenti az esélyét, ha olyan emberek kezébe adjuk az irányítás jogát, akik valóban elismerést érdemelnek tudásuk, elért eredményeik miatt. Ez ad egyfajta biztonságérzetet, hisz csökken az esélye annak, hogy szakmai analfabetizmus miatt hoznak felelőtlen döntéseket a felelős pozíciókban lévő személyek. Nagyon furcsa érzés ilyen dolgokat leírni amúgy, mert ez a vállalati szférában és a józan paraszti ész szerint is teljesen triviális. Ahhoz tudnám hasonlítani, mintha valakinek azt kellene magyaráznom, hogy "Hé haver, a gerincműtétedet ne a hentessel csináltasd meg, mert bár lehet, hogy valamennyire ért hozzá, de biztonságosabb, ha egy szakorvos csinálja". Vagy ha egy kevésbé túlzó példával akarok élni, akkor azt mondanám: én is meg tudok írni egy cikket, nem professzionális minőségben, de el lehet olvasni, mégsem vesznek fel a HVG főszerkesztőjének.

Mindezek fényében nézzük, mire jutottam a végzettségeket és a feladatokat illetően.

A parlament.hu-n és a városatyák.hu-n közzétett képviselői önéletrajzokból és az interneteken fellelhető egyéb forrásokból dolgoztam, ezt vetettem össze a képviselők bizottsági tagságaival, amik nem mellékesen az új házszabály értelmében sokkal nagyobb hangsúlyt fognak kapni a parlamenti döntéshozatal során. Ezért méginkább aktuálissá vált megnézni, vajon kik is ülnek ezekben a bizottságokban. 
Részekre bontottam a sorozatot, az első részben az országgyűlésben ülésező betűrend szerinti első 40 honatya adataiból válogatok, bemutatva pozitív és negatív példákat egyaránt.

Csapjunk is a lecsóba rögtön egy pozitív példával, azaz nézzük meg milyen az, amikor a képviselő végzettsége, tapasztalata megegyezik az országgyűlésben magára vállalt feladatokkal.

 Dr. Ángyán József

Magasan az egyik legmagasabb tudományos szaktekintéllyel rendelkező országgyűlési képviselő. Ha túlzóak akarunk lenni, akkor azt mondanánk, hogy a képviselők egyik mintapéldája. Okleveles agrármérnök, mezőgazdaságtudományi egyetemi doktor és kutató szakmérnök. 2007-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora címmel is büszkélkedhet.

Parlamenti munkája szakterületével maximálisan összhangban van. 2006-tól a Fidesz frakcióból való 2013-as kilépéséig az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának tagja, jelenleg pedig az Oktatási, tudományos és kutatási bizottságot erősíti. Hogy egy kicsit a morális oldalt is megemlítsem, annak ellenére, hogy ennek az elemzése most nem cél: Ő volt az a parlamenti képviselő, aki miután az országgyűlés megszavazta a földtörvényt, hevesen tiltakozott ellene, majd miután a miniszterelnökkel is feloldhatatlan ellentétbe került, kilépett a frakcióból. Mindez számomra azt bizonyítja, hogy Ángyán nem tart attól, hogy saját pártja érdekeivel és nézeteivel élesen szemben álló véleményt kell formálnia a közérdek védelmében, és ez nekem borzasztóan szimpatikuss. Nem mulaszthatjuk el azonban megemlíteni azt, hogy például a trafiktörvényre is igennel voksolt, viszont azt a módosítót már nem szavazta meg, ami a dohánytermékek árrését 4-ről 10 %-ra növelte.

Egy előrehaladott demokráciai tudással és erős érdekérvényesítő képességgel rendelkező lakosságú országban önmagában nem kellene, hogy Ángyán József dicséretet érdemeljen, hiszen egy képviselő alapvető feladata és kötelessége a választói akarat képviselete. Magyarországon, és a magyar parlamentben viszont folyamatosan azt tapasztalom, hogy nem ez a best practice, így Ángyán József mezőgazdasági területen végzett parlamenti és civil minőségben végzett munkáját említésre méltónak tartom.

 Dr. Baja Ferenc

Azonban nem mindenki állítható példaként a jövő politikusai elé. Vessünk egy pillantást például Dr. Baja Ferenc önéletrajzára (http://www.parlament.hu/kepv/eletrajz/hu/b127.pdf). Az 58 éves filmesztétika szakon doktorált képviselő a Horn-kormány alatt környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterként tevékenykedett, annak ellenére, hogy önéletrajzában semmiféle erre utaló tapasztalat nincsen feltüntetve. Jelenleg a Gazdasági és Informatikai Bizottság alelnöke. Ez a bizottság 

„az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben ügydöntő, valamint a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve. Ennek megfelelően a bizottság megvitatja az Országgyűléshez benyújtott, a feladatkörébe tartozó törvényjavaslatokat és határozati javaslatokat, állást foglal általános vitára való alkalmasságuk kérdésében, a módosító, valamint a kapcsolódó módosító javaslatokról. Egyeztetési eljárás keretében a bizottság szakbizottságként véleményezi a feladatkörébe tartozó európai uniós jogszabálytervezeteket.”

Dr. Baja Ferenc nevéhez nem fűződik olyan kiemelhető politikai teljesítmény, amit elismerésre méltónak találnék (elsiklottam volna valami felett?). Nyilatkozatai az általános lózungoktól, a semmitmondó üzenetektől hemzsegnek (https://www.youtube.com/watch?v=Gy2gPdgLxtI). Nekem nagyon hiteltelen, többek között a hasonló jellegű kijelentései miatt:  

„Az eszköz alapú internet, az tulajdonképpen létrehozza az internet ipart. Eddig az internet inkább csak kommunikáció és szórakoztatás (volt), az internet ipar egész más távlatokat nyit meg az elkövetkezendő időszakban.” – Ha tippelnem kellett volna, hogy mikori ez a nyilatkozat, lazán rámondtam volna egy 2000-es évek elejét. Pedig nem, 2013-as. Ha figyelmünket picit Japán felé fordítjuk, akkor látjuk igazán, hogy mennyire le vagyunk maradva az ehhez hasonló megnyilvánulásainkkal. Nézzük például Charley K. Watanabe-ét, aki előszeretettel beszél arról a már nem is annyira víziójáról, hogy az egész társadalom „rá lesz kapcsolva” az internetre. Szerinte úgynevezett networked society előtt állunk, online víz-, gáz- és áramfogyasztás mérővel, intelligens közvilágítással, vagy katasztrófa esetén online elérhető információkkal. És itt most erről beugrott a tavalyi rendkívüli problémamegoldó képességgel bíró Belügyminisztérium SMS-es tájékoztatása: „Segítünk! Ne hagyja el gépjárművét!”. Ennyit Baja Ferencről.

Bíró Márk

Na de lépjünk is tovább, hiszen nem mehetünk el szó nélkül az országház leghalkabb képviselője mellett sem, aki – megkockáztatom – jelenleg Magyarország legjobban kereső műszaki-cikk eladója. Ő pedig nem más, mint Bíró Márk.  

A képviselő parlament.hu-n megtalálható önéletrajzából kiderül, hogy a középiskolai tanulmányai befejeztével a családi vállalkozásban dolgozott, kereskedelmi és szolgáltatási területeken. A Fidesz 2002-ben elszenvedett veresége arra ösztönözte őt, hogy aktívan is részt vegyen a politikában. A választókerületi titkárból rövid idő alatt Nógrád 1. számú választókerületének kampányfőnöke lett. A fáradhatatlan munka meghozta gyümölcsét: 2006-ban a Fidesz észak-magyarországi régiójának pártigazgatója lett, 2010-re pedig egyenesen az országgyűlésben találta magát (ahol egyébként még egyszer sem szólalt fel és *** demagógia alert *** bruttó havi keresete jelenleg 924 122 forint). A Honvédelmi és Rendészeti Bizottság tagja. A bizottság

„az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező, ügydöntő és a honvédelemmel, rendészettel összefüggő kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve. […] A Honvédelmi és rendészeti bizottság a működési területét érintő bármely kérdést - az Országgyűlés felkérése vagy saját elhatározása alapján - megtárgyalhat, és abban állást foglalhat.”

Bíró Márkról az Origo készített egy részletes portrét, ezt itt találjátok:

http://www.origo.hu/itthon/20130703-portre-biro-mark-fideszes-kepviselorol-az-oszodi-beszed-egyik-allitolagos-kiszivarogtatojarol.html

 Bencsik János

Bencsik János iskolázottságát tekintve a következők állapíthatóak meg:

- teológusként végzett a Római Hittudományi Egyetemen

- a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai és Tanárképző Főiskolán szociális munkás végzettséget szerzett

- 1996-ban végzett az ELTE-n, mint terület- és településfejlesztő-szociológus

- a DATE Szarvasi Főiskolai Karán pedig 1996-ban szerezte meg a település-üzemeltető mérnök diplomáját

Szakmai életútja nem tesz említést olyan versenyszférában szerzett tapasztalatról, mely arról tanúskodna, hogy akár a mikro-, akár a makro szintű energiapolitikában vagy úgy egyébként az energiaiparban jártas lenne. Ez pedig nem biztos, hogy szerencsés egy Energiastratégiáért és Otthonteremtésért, majd később a Klíma- és energiaügyekért felelős államtitkár esetében. Sőt, biztosan nem szerencsés. Némiképp árnyal a képen, hogy Bencsik körülbelül két éves munkássága alatt szakmai berkekben nemhogy nem keltett erős visszásságokat, de egyenesen pozitív véleménnyel volt róla az energiaipar érintettjeinek egy jó része. Az energiastratégiában a megújuló erőforrásokból nyert energiaelőállítást preferálta a fosszilis (elsősorban az atomenergia) tüzelőanyagok használatával szemben. Figyelembe vette a környezeti változásokat, a hosszú távú fenntarthatóságot, mindemellett pedig az energiastratégia kialakítása során törekedett a lehető legszélesebb szakértői konszenzus megvalósítására.

„Az egy éve indult stratégiaalkotási folyamat során a gazdaság közel 110 jelentős gazdasági, tudományos, szakmai és társadalmi szereplőjének véleményére alapoztunk, figyelembe vettük a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mellett működő szakmai, konzultatív bizottságok és a Nemzetközi Energia Ügynökség ajánlásait, valamint az Európai Unió energiapolitikai téziseit is. Azért választottuk ezt az időigényesebb, több egyeztetéssel járó utat, mert hisszük, hogy csak a teljes szektor bevonásával készülő, hosszú távú tervezést biztosító energiastratégia lehet alkalmas a társadalmi és befektetői bizalom növelésére, ami a sikeres megvalósítás záloga lehet.”

Bencsik János kitűnő példája annak, hogy nem lehet csupán a végzettség alapján megítélni egy képviselő munkáját. A kérdés az az, hogy Bencsik János csak egy pozitív értelemben vett kakukktojás, amolyan egy a százból egy eset, vagy valóban végzettség nélkül is könnyedén el lehet látni ilyen relatíve nagy horderejű feladatokat?  

Bábiné Szottfried Gabriella

Végül pedig zárjuk a mai sort ismét egy örömre okot adó példával, amit Bábiné Szottfried Gabriella szolgáltat. Okleveles védőnői, természetgyógyászi végzettséggel, és Gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó másoddiplomával, 20 év védőnői tapasztalat után jelenleg az országgyűlés Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottságának és az Egészségügyi Bizottságának is a tagja.

Hamarosan elkészül a következő 40 képviselő adatainak az elemzése, maradjatok velünk!